A téma mindenféle levegő–levegő rakétát fog bemutatni. Sokan nem tudják különböztetni őket, remélem ez a téma segít majd nekik...
Történetük: Ezek a rakéták az első világháború idején jelentek meg. Nem irányított L prier (Le Prieur) I nevű rakétákat használtak léggömbök ellen.
A második világháborúban, az álandó szövetséges bombázás miat a németek elkezdték fejleszteni az ilyen fajta rakétákat. Legismertebbek voltak a nemirányított 210mm WGr.21-es rakéták amit a Focke-Wulf Fw 190 vadászrepülőgépeken alkalmaztak és a 50mm R5M, ezeket a Messerschmidt Me 262 sugárhajtású vadászrepülőgépeken alkalmazták. A német mérnökök létrehozták az első irányítható rakétákat is, a Ruhrstal X–4 és X–7 típusokat. A háború után rohamos fejlődésnek indult a rakétatudomány. Ez, és az elektronika fejlődése egyre pontosabb és hatásosabb rakétafegyverek megépítését tette lehetővé. A légiharc-rakéták lettek a vadászrepülőgépek légi célok elleni fő fegyverei.
Hatótávolságuk alapján megkülönböztetünk kis, közepes és nagy hatótávolságú légiharc-rakétákat.
A levegő–levegő rakéták fő részei: - Rakétahajtómű - Irányító rész - Harci rész
Az amerikai rakéták típusjelzésében mindig látjuk az AIM rövidítést. Ez az Air Intercept Missile (légi elfogó, egyszerűbben légiharc-rakéta) rövidítése. A szovjet/orosz rakéták NATO-kódja AA és egy szám, ami pedig az Air-to-Air rövidítése.
AIM–9 Sidewinder
Az AIM–9 Sidewinder passzív infravörös önirányítású, kis hatótávolságú, levegő-levegő rakéta. Nevét a szarvas csőrgőkígyóról kapta (latinul: Crotalus cerastes, angolul: Sidewinder snake), mert ez a kígyó is testhőmérséklete alapján találja meg áldozatát. A Sidewinder volt az első igazán hatékony levegő-levegő rakéta, így széles körben utánozták vagy másolták. Legújabb változatait a mai napig használják számos ország légierejénél.
Hajtómű szilárd hajtóanyagú Irányítás aktív infravörös önirányítás (hőkövető) Sebesség 2,5 mach Hatótávolság 16-29 km (a magasságtól függ) Hossz 2,87 m Átmérő 0,13 m Szárnyfesztáv 0,63 m Indítási tömeg 85,5 kg Robbanófej repeszromboló töltet; AIM-9H: 11,25 kg, L/M: 9,36 kg Szolgálatba állították 1956 Ára 84 000 USD
AIM–120 AMRAAM
Az AIM–120 Slammer, elterjedtebb, a fejlesztés alatt használt betűszavas nevén AMRAAM (Advanced Medium Range Air to Air Missile, azaz „fejlett közép-hatótávolságú levegő-levegő rakéta”) közép-hatótávolságú, aktív lokátoros önirányítású légiharc-rakéta, melyet az Egyesült Államokban a Hughes Aircraft fejlesztett ki az 1980-as évek elejére, a korábban alkalmazott AIM–7 Sparrow rakéták leváltására. Számos vadászrepülőgép, többek között a Magyar Honvédség JAS 39 Gripenjeinek fő fedélzeti fegyvere. A hossza 3670 mm, törzsátmérője 178 mm. Tömege csak 148 kilogramm. Az AMRAAM teljesen önirányított (autonóm), szuperszonikus sebességű rakéta. Szilárd hajtóanyagú, csökkentett kormányfelülettel, acélszerkezettel.
Az indító repülőgép szükség esetén rádió-összeköttetés segítségével pályamódosítást tud végrehajtani. Az elfogás végső fázisában a rakétát egy automata irányítású aktív lokátor (Hughes Aircraft és Watkins Jonson Co) irányítja. A rakéta 23 kilogrammos robbanófejjel van ellátva. Az AMRAAM első indítását 1984 tavaszára, rendszerbe állítását 1986-ra tervezték.
Az R–77, más típusjelzéssel RVV–AE (NATO-kódja: AA–12 Adder) orosz közepes hatótávolságú, aktív lokátoros önirányítású légiharc-rakéta. Fejlesztése még a Szovjetunióban, az 1980-as évek elején kezdődött. Az amerikai AIM–120 AMRAAM rakéta orosz megfelelője, ezért a nyugati szakirodalomban előszeretettel hívják Amraamszkijnak.
Tervező Vimpel Robbanótöltet 30 kg repesz-romboló Hossz 3,6 m Szárnyfesztáv 0,35 m Törzsátmérő 0,2 m Indulótömeg 175 kg Max. sebesség 3 Mach fölött Hatótávolság 50 km Legnagyobb repülési magasság 25 000 m
Könnyen fölismerhető a hátsó részén található rácsvezérsíkok miat:
R–60
Az R–60 (NATO-kód AA-8 Aphid) kis hatótávolságú, passzív infravörös önirányítású légiharc-rakéta, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki az 1980-as évekre. Számos repülőgéptípus fedélzeti fegyvere. Magyarországon a MiG–21, MiG–23, MiG–29 és a Szu–22 repülőgépeken állt szolgálatban.
Irányítás infravörös önirányítás Robbanótöltet 3 kg repesz-romboló Hossz 2,09 m Szárnyfesztáv 0,390 m Törzsátmérő 0,120 m Indulótömeg 43,5 kg Max. sebesség 2,7 Mach Hatótávolság 8 km
A délszláv háborúkban légvédelmi rakétánként is használták:
R–73
Az R–73 (NATO-kód: AA–11 Archer) szovjet, infravörös önirányítású légi közelharc-rakéta, melyet az 1980-as évek második felére fejlesztettek ki, elsősorban az elavuló R–60 leváltására. Az egyik első olyan rendszerbe állított légiharc-rakéta, melyen a kormányzást tolóerővektor-irányítással oldoták meg. A repülőgép hossztengelyéhez képest nagy szögeltéréssel is indítható, ilyenkor a cél megjelölését a repülőgép fedélzeti rádiólokátora helyett a Sjel sisakcélzóval végzi a pilóta.
Irányítás infravörös önirányítás Robbanótöltet 7,4 kg repesz-romboló Hossz 2,90 m Szárnyfesztáv 0,510 m Törzsátmérő 0,170 m Indulótömeg 105 kg Max. sebesség 2,5 Mach Hatótávolság 30 km
R-73 rakéta kilövése.
R–27
Az R–27 (NATO-kód AA-10 Alamo) közép-hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet az 1980-as években fejlesztettek ki a Szovjetunióban. A rakéta a MiG–29 és a Szu–27 vadászrepülőgépek fő fedélzeti fegyvere, a korabeli szovjet gyakorlatnak megfelelően félaktív lokátoros önirányítású (R–27R) és passzív infravörös önirányítású (R–27T), valamint megnövelt hatótávolságú (R–27RE, R–27TE) változatát is kifejlesztették. A Magyar Honvédség is rendszeresítette.
Tervező Vimpel Szolgálatba állítás 1983 Robbanótöltet 39 kg repesz-romboló Hossz 4,08 m Szárnyfesztáv 0,772 m Törzsátmérő 0,230 m Indulótömeg 253 kg Max. sebesség 4 Mach Hatótávolság R–27R/T: 80 km R–27RE/TE: 130 km
Orosz nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéták
R-33 (NATO-kód AA–9 Amos) a Szovjetunióban gyártott nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta.
Tervező Vimpel Irányítás Tehetetlenségi navigációs rendszer és félaktív lokátoros önirányítás Robbanótöltet 47,5 kg Hossz 4,15 m Szárnyfesztáv 1,16 m Törzsátmérő 0,38 m Indulótömeg 490 kg Max. sebesség 3,5 Mach Hatótávolság 160 km
R-37 (NATO-kód AA-X-13) nagy hatótávolságú levegő-levegő rakéta. Irányítás aktív lokátoros önirányítás Hossz 4,1 m Indulótömeg 600 kg Hatótávolság max 400 km
R–40 (NATO-kódja: AA–6 Acrid) a Szovjetunióban az 1960-as években a MiG–25P elfogó-vadászrepülőgép számára kifejlesztett nagy hatótávolságú légiharc-rakéta. 1970-ben állították hadrendbe a MiG–25P típusú elfogó vadászrepülőgépeken. A rakéta a repülőgép Szmercs–A rádiólokátorával működik együtt. A repülőgép 4 db R–40 rakétát hordozhat a szárnyak alatti tartókon.
Robbanótöltet 70 kg Repesz-romboló Hossz 5,98 m Szárnyfesztáv 1,45 m Törzsátmérő 0,31 m Indulótömeg R–40TD: 450 kg R–40RD: 461 kg Max. sebesség 4,5 Mach Hatótávolság R–40TD: 30 km R–40RD: 60 km
R-550 Matra Magic II
A Marta R550 Magic passzív infravörös önirányítású, kis hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki Franciaországban. A Mirage F.1 és a Mirage 2000 repülőgépek fő légiharc-rakétafegyvere, a repülőgépekkel együtt számos országba exportálták. Azonkívül, az indiaiak rendszeresítetek a MiG-23/27 repülőgépekre.
Irányítás infravörös passzív önirányítás Robbanótöltet 13 kg Repesz-romboló töltet Hossz 2,720 m Törzsátmérő 0,157 m Indulótömeg 89 kg Max. sebesség 3 Mach Hatótávolság 300 m – 15 km Legnagyobb repülési magasság 11 000 m
AIM–132 ASRAAM
Németország és Nagy-Britannia együtt kezdték fejleszteni 1982-ben. A rakéta a AIM-9 Sidewinder utódja kellet volna hogy legyen az USA, Németország, Nagy-Britannia, Kanada és Norvégia légierejében. Nézeteltérés miatt 1989ben Németország elhagyta a projektet. Egy év után követtek USA, Kanada és Norvégia. Az angolok maguk fejezték be a rakétát és 1998ban a RAF megkapta az elso próba példányokat. A német kiszálás egyik oka az volt hogy alítólag a rakétának jobb tulajdonságai vannak mint a Sidewinder, de az orosz R-73-től meg nem (azért a nemetek a IRIS-T fejlesztésbe fektetek bele).
Funkció nagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta Gyártó MBDA Irányítás infravörös képalkotó, indítás utáni befogással (LOAL, Lock on After Launch) Robbanótöltet 10 kg Repesz-romboló Kormányzás aerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés Gyújtó lézerdiódás közelségi és csapódógyújtó Hossz 2,9 m Szárnyfesztáv 0,450 m Törzsátmérő 0,166 m Indulótömeg 88 kg Max. sebesség 3,5 Mach Hatótávolság 300 m–18 km
Ha tetszenek a leírásaim, lajkold vagy oszd meg őket a Facebook oldaladon vagy ismerőseidel. Kellemes idotöltést kívánok mindenkinek!!!